Statisztikai függvények - második rész

From LibreOffice Help
Jump to: navigation, search

Z.PRÓBA

Kiszámítja annak a valószínűségét, hogy egy észlelt z-statisztika nagyobb lesz, mint a minta alapján kiszámított.

Szintaxis

Z.PRÓBA(adatok; μ; σ)

Az adatok az adott minta, amelyet egy normális eloszlású sokaságból vettek.

A μ a sokaság ismert átlaga.

Az opcionális σ a sokaság ismert szórása. Ha nincs megadva, akkor a megadott minta szórása lesz használva.

Lásd még a wikioldalt.

Z.PRÓB

Kiszámítja annak a valószínűségét, hogy egy észlelt z-statisztika nagyobb lesz, mint a minta alapján kiszámított.

Szintaxis

Z.PRÓB(adatok; μ; σ)

Az adatok az adott minta, amelyet egy normális eloszlású sokaságból vettek.

A μ a sokaság ismert átlaga.

Az opcionális σ a sokaság ismert szórása. Ha nincs megadva, akkor a megadott minta szórása lesz használva.

Példa

A =Z.PRÓB(A2:A20; 9; 2) egy A2:A20 tartományban levő mintán elvégzett z-próba eredményét adja vissza, ahol a minta egy ismerten 9-es átlagú és 2-es szórású sokaságból származik.

RÉSZÁTLAG

Egy adathalmaz középső részének átlagát számítja ki úgy, hogy az adathalmaz felső és alsó részén az alfa paraméterrel megadott százalékú adatpontot elhagyja.

Szintaxis

RÉSZÁTLAG(adatok; alfa)

Az adatok a minta adatait tartalmazó tömb.

Az alfa a figyelmen kívül hagyott marginális adatok százalékos aránya.

Példa

A =RÉSZÁTLAG(A1:A50; 0,1) kiszámítja az A1:A50 tartományban található számok középértékét az értékek legmagasabb értékeket képviselő felső 5%-ának, illetve a legalacsonyabb értékeket képviselő alsó 5%-ának figyelmen kívül hagyásával. A százalékos értékek a csonkítatlan átlagérték mennyiségére vonatkoznak, nem az összeadandó számok darabszámára.

HIPGEOM.ELOSZLÁS

Kiszámítja a hipergeometrikus eloszlást.

Szintaxis

HIPGEOM.ELOSZLÁS(x; n_minta; sikeres; n_sokaság; kumulatív)

Az x a véletlen mintán belül elért eredmények száma.

Az n_minta a véletlen minta mérete.

A sikeres a lehetséges eredmények száma a teljes sokaságon belül.

Az n_sokaság a teljes sokaság mérete.

A kumulatív 0 vagy HAMIS értéke esetén a valószínűség-sűrűségi függvényt számítja ki. Bármilyen más érték vagy IGAZ esetén a kumulatív eloszlásfüggvényt számítja ki.

Példák

A =HIPGEOM.ELOSZL(2;2;90;100;0) eredményül 0,8090909091-et ad. Ha az asztalról leeső 100 db vajas kenyérből 90 db a vajas felére esik, akkor ha 2 db vajas kenyeret ejt le az asztalról, akkor annak a valószínűsége, hogy mindkettő a vajas felére esik, 81%.

A =HIPGEOM.ELOSZLÁS(2;2;90;100;1) képlet eredménye 1.

HIPERGEOM.ELOSZLÁS

Kiszámítja a hipergeometrikus eloszlást.

Szintaxis

HIPERGEOM.ELOSZLÁS(x; n_minta; sikeres; n_sokaság)

Az x a véletlen mintán belül elért eredmények száma.

Az n_minta a véletlen minta mérete.

A sikeres a lehetséges eredmények száma a teljes sokaságon belül.

Az n_sokaság a teljes sokaság mérete.

Példa

A =HIPERGEOM.ELOSZLÁS(2;2;90;100) eredményül 0,81-et ad. Ha az asztalról leeső 100 db vajas kenyérből 90 db a vajas felére esik, akkor ha 2 db vajas kenyeret ejt le az asztalról, akkor annak a valószínűsége, hogy mindkettő a vajas felére esik, 81%.

HARM.KÖZÉP

Kiszámítja egy adathalmaz harmonikus középértékét.

Szintaxis

HARM.KÖZÉP(szám_1; szám_2; ...; szám_30)

A szám_1, szám_2,... szám_30 legfeljebb 30 érték vagy tartomány, amelyekre kiszámítandó a harmonikus közép értéke.

Példa

=HARM.KÖZÉP(23;46;69) = 37,64. Ennek a véletlen mintának 37,64 a harmonikus közepe.

MÉRTANI.KÖZÉP

Kiszámítja egy minta mértani közepét.

Szintaxis

MÉRTANI.KÖZÉP(szám_1; szám_2; ...; szám_30)

A szám_1, szám_2,... szám_30 véletlen mintát képviselő numerikus argumentumok vagy tartományok.

Példa

=MÉRTANI.KÖZÉP(23;46;69) = 41,79. Tehát a véletlen minta mértani közepe 41,79.

GAUSS

Kiszámítja a standardizált normális kumulatív eloszlást.

Ez GAUSS(x)=STNORMELOSZL(x)-0,5

Szintaxis

GAUSS(szám)

A szám az az érték, amelyre vonatkozóan a standard normál eloszlás kiszámításra kerül.

Példa

=GAUSS(0,19) = 0,08

=GAUSS(0,0375) = 0,01

GAMMALN.PONTOS

A gamma-függvény természetes alapú logaritmusát számítja ki. G(x).

Szintaxis

GAMMALN.PONTOS(szám)

A szám az az érték, amelyre vonatkozóan a gamma-függvény természetes logaritmusát ki kívánja számítani.

Példa

A =GAMMALN.PONTOS(2) képlet eredménye 0.

GAMMALN

A gamma-függvény természetes alapú logaritmusát számítja ki. G(x).

Szintaxis

GAMMALN(szám)

A szám az az érték, amelyre vonatkozóan a gamma-függvény természetes logaritmusát ki kívánja számítani.

Példa

A =GAMMALN(2) képlet eredménye 0.

INVERZ.GAMMA

A Gamma-eloszlásfüggvény – GAMMA.ELOSZLÁS – inverzét számítja ki. Ez a függvény lehetővé teszi, hogy különböző eloszlású változókat keressen.

Szintaxis

INVERZ.GAMMA(szám; alfa; béta)

A szám az a valószínűségi érték, amelyre vonatkozóan az inverz gamma-eloszlást ki kívánja számítani.

Az alfa a gamma-eloszlás alfa paramétere.

A béta a gamma-eloszlás béta paramétere.

Példa

Az =INVERZ.GAMMA(0,8;1;1) képlet eredménye 1,61.

GAMMA.INVERZ

A Gamma-eloszlásfüggvény – GAMMA.ELOSZLÁS – inverzét számítja ki. Ez a függvény lehetővé teszi, hogy különböző eloszlású változókat keressen.

Ez a függvény teljesen megegyezik az INVERZ.GAMMA függvénnyel, csak a más irodai csomagokkal való interoperabilitás miatt lett bevezetve.

Szintaxis

GAMMA.INVERZ(szám; alfa; béta)

A szám az a valószínűségi érték, amelyre vonatkozóan az inverz gamma-eloszlást ki kívánja számítani.

Az alfa a gamma-eloszlás alfa paramétere.

A béta a gamma-eloszlás béta paramétere.

Példa

A =GAMMA.INVERZ(0,8;1;1) képlet eredménye 1,61.

GAMMA.ELOSZL

Kiszámítja a gamma-eloszlás értékeit.

Az inverz függvény az INVERZ.GAMMA vagy a GAMMA.INVERZ.

Ez a függvény teljesen megegyezik a GAMMA.ELOSZLÁS függvénnyel, csak a más irodai csomagokkal való interoperabilitás miatt lett bevezetve.

Szintaxis

GAMMA.ELOSZL(szám; alfa; béta; c)

A szám azon érték, amelyre vonatkozóan a gamma-eloszlást ki kívánja számítani.

Az alfa a gamma-eloszlás alfa paramétere.

A béta a gamma-eloszlás béta paramétere.

A c (opcionális) = 0 a sűrűségfüggvényt számítja ki; a c = 1 az eloszlást számítja ki.

Példa

A =GAMMA.ELOSZL(2;1;1;1) képlet eredménye 0,86.

GAMMA.ELOSZLÁS

Kiszámítja a gamma-eloszlás értékeit.

Az inverz függvény az INVERZ.GAMMA.

Szintaxis

GAMMA.ELOSZLÁS(szám; alfa; béta; c)

A szám azon érték, amelyre vonatkozóan a gamma-eloszlást ki kívánja számítani.

Az alfa a gamma-eloszlás alfa paramétere.

A béta a gamma-eloszlás béta paramétere.

A c (opcionális) = 0 a sűrűségfüggvényt számítja ki; a c = 1 az eloszlást számítja ki.

Példa

A =GAMMA.ELOSZLÁS(2;1;1;1) képlet eredménye 0,86.

GAMMA

A gamma-függvény értékét adja vissza. Az INVERZ.GAMMA nem a GAMMA, hanem a GAMMA.ELOSZLÁS inverze.

Szintaxis

A szám azon érték, amelyre vonatkozóan a gamma-függvényt ki kívánja számítani.

F.PRÓBA

Egy F-próba eredményét adja vissza.

Szintaxis

F.PRÓBA(adatok_1; adatok_2)

Az adatok_1 az első rekordtömb.

Az adatok_2 a második rekordtömb.

Példa

Az =F.PRÓBA(A1:A30;B1:B12) függvény kiszámítja, hogy a két adathalmaz szórásnégyzete különbözik-e, és megadja a valószínűségét annak, hogy mindkét halmaz ugyanabból a teljes sokaságból jött.

INVERZ.FISHER

Kiszámítja x inverz-Fisher-transzformáltját, és létrehoz egy normál eloszláshoz közeli függvényt.

Szintaxis

INVERZ.FISHER(szám)

A szám a visszirányú transzformációnak alávetni kívánt érték.

Példa

Az =INVERZ.FISHER(0,5) képlet eredménye 0,46.

FISHER

Kiszámítja x Fisher-transzformáltját, és létrehoz egy normál eloszláshoz közeli függvényt.

Szintaxis

FISHER(szám)

A szám a transzformálni kívánt érték.

Példa

A =FISHER(0,5) képlet eredménye 0,55.

INVERZ.F

Az F valószínűségi eloszlás inverzét számítja ki. Az F-eloszlás az F-próbákhoz használandó, pontosabban ahhoz, hogy egy két eltérő adathalmaz közötti viszonyt beállítson.

Szintaxis

INVERZ.F(szám; szabadsági_fok_1; szabadsági_fok_2)

A szám az a valószínűségi érték, amelyre vonatkozóan az inverz F eloszlást ki kívánja számítani.

A szabadsági_fok_1 az F-eloszlás számlálójában található szabadsági fok.

A szabadsági_fok_2 az F-eloszlás nevezőjében található szabadsági fok.

Példa

Az =INVERZ.F(0,5;5;10) képlet eredménye 0,93.

F.PRÓB

Egy F-próba eredményét adja vissza.

Szintaxis

F.PRÓB(adatok_1; adatok_2)

Az adatok_1 az első rekordtömb.

Az adatok_2 a második rekordtömb.

Példa

Az =F.PRÓB(A1:A30;B1:B12) függvény kiszámítja, hogy a két adathalmaz szórásnégyzete különbözik-e, és megadja a valószínűségét annak, hogy mindkét halmaz ugyanabból a teljes sokaságból jött.

F.INVERZ.JOBB

Kiszámítja a jobbszélű F-eloszlás inverzének értékét.

Szintaxis

F.INVERZ.JOBB(szám; szabadsági_fok_1; szabadsági_fok_2)

A szám az a valószínűségi érték, amelyre vonatkozóan az inverz F eloszlást ki kívánja számítani.

A szabadsági_fok_1 az F-eloszlás számlálójában található szabadsági fok.

A szabadsági_fok_2 az F-eloszlás nevezőjében található szabadsági fok.

Példa

Az =F.INVERZ.JOBB(0,5;5;10) képlet eredménye 0,9319331609.

F.INVERZ

A kumulatív F valószínűségi eloszlás inverzét számítja ki. Az F-eloszlás az F-próbákhoz használandó, pontosabban ahhoz, hogy egy két eltérő adathalmaz közötti viszonyt beállítson.

Szintaxis

F.INVERZ(szám; szabadsági_fok_1; szabadsági_fok_2)

A szám az a valószínűségi érték, amelyre vonatkozóan az inverz F eloszlást ki kívánja számítani.

A szabadsági_fok_1 az F-eloszlás számlálójában található szabadsági fok.

A szabadsági_fok_2 az F-eloszlás nevezőjében található szabadsági fok.

Példa

Az =F.INVERZ(0,5;5;10) képlet eredménye 0,9319331609.

F.ELOSZLÁS.JOBB

Kiszámítja az F-eloszlás jobbszéli értékeit.

Szintaxis

F.ELOSZLÁS.JOBB(szám; szabadsági_fok_1; szabadsági_fok_2)

A szám az az érték, amelyre vonatkozóan az F-eloszlást ki kívánja számítani.

A szabadsági_fok_1 az F-eloszlás számlálójában található szabadsági fok.

A szabadsági_fok_2 az F-eloszlás nevezőjében található szabadsági fok.

Példa

Az =F.ELOSZLÁS.JOBB(0,8;8;12) képlet értéke 0,6143396437.

F.ELOSZL

Kiszámítja a balszélű F-eloszlás értékeit.

Szintaxis

F.ELOSZL(szám; szabadsági_fok_1; szabadsági_fok_2)

A szám az az érték, amelyre vonatkozóan az F-eloszlást ki kívánja számítani.

A szabadsági_fok_1 az F-eloszlás számlálójában található szabadsági fok.

A szabadsági_fok_2 az F-eloszlás nevezőjében található szabadsági fok.

A c = 0 a sűrűségfüggvényt számítja ki; a c = 1 az eloszlást számítja ki.

Példa

Az =F.ELOSZL(0,8;8;12) képlet értéke 0,7095282499.

Az =F.ELOSZL(0,8;8;12;1) képlet értéke 0,3856603563.

F.ELOSZLÁS

Kiszámítja az F-eloszlás értékeit.

Szintaxis

F.ELOSZLÁS(szám; szabadsági_fok_1; szabadsági_fok_2)

A szám az az érték, amelyre vonatkozóan az F-eloszlást ki kívánja számítani.

A szabadsági_fok_1 az F-eloszlás számlálójában található szabadsági fok.

A szabadsági_fok_2 az F-eloszlás nevezőjében található szabadsági fok.

Példa

Az =F.ELOSZLÁS(0,8;8;12) képlet értéke 0,61.


Related Topics

Functions by Category